Gombás-túrós egytál

Megint kotyvasztottam valamit, úgy ötletszerűen. És tök jó lett!!!
Ezeket használtam:
- 40 dkg csiperke gomba
- 15 dkg sonka
- 25 dkg túró
- 1 fej lilahagyma

A gombát megpucoltam, felszeleteltem. Egy kis zsírra rádobtam egy fej félkarikára vágott lilahagymával együtt. Hagytam őket a zsíron dinsztelődni vagy párolódni (nem értek ezekhez a kifejezésekhez). Tettem rá persze sót, borsot + majorannát és kakukkfüvet.

Amíg a gomba a hagymával szottyadt a serpenyőben, kockákra vágtam a sonkát. A túrót összenyomkodtam és sóztam, fűszereztem kicsit.
Amikor a gomba majdnem készen volt, rádobtam a sonkát, majd a legvégén a fűszeres túrót. Ezzel már csak épphogy összekevertem, kicsit sütöttem, hogy feloldódjon kicsit a túró és kész.
Nagyon gyors, nagyon egyszerű és tök finom!

Mégsem a csoki???

Az van, hogy lehet, hogy mégsem a csokitól volt rossz, meg égett a belső részem napok óta, mert ma megint egy emésztőrendszeri problémára ébredtem, egész durvára. Azaz valami hasmenős vírusos izének tűnő nyavalyára :(
A fura ebben, hogy év eleje óta ez már a harmadik ilyenem :-o És pont akkor kezdtem ezt a szénhidrátszegény táplálkozást. Nem tudom, hogy a kettő vajon összefügg-e vagy ez teljesen véletlen.
Nem tudom van-e esetleg valakinek paleolit vagy félpaleolit táplálkozással kapcsolatban hasonló tapasztalata? :(

Csoki

Mindig ez van húsvétkor. Hoz a nyúl egy rakás csokit, még annál is többet. (Az már más kérdés, hogy a mi nyulunk sokkal kevesebbet visz, nem csak azért, mert drága a csoki, hanem mert nálunk nem szokás annyit zabálni belőle...) Jó csokikat hozott egyébként, még annál is jobbakat, Lindtek meg Stühmerek táblaszámra....:P
Úgyhogy a héten nem bírtam nézni ezt a halmot és muszáj volt kisebbé tennem.
És most napok óta ég a bélésem.
Fura, hogy amíg azelőtt ezek az egészségtelen ételek meg sem kottyantak, addig most, hogy valószínűleg tisztult a szervezetem, nagyon megviselik ezek a dolgok.
Ez a tanulság. Nem kell csokit zabálni.

Hm-hm

Részletekbe nem mennék bele, de az első "hardcore" félpaleós (tejtermékek azért voltak) hónap után a "periodicitásom" napra pontos :P
Szülés óta pedig nemigen volt ilyen. Hm-hm.
Igaz, ezt hosszabb távon érdemes figyelni, úgyhogy majd meglátjuk. Reménykedem. És folytatom.

Frontok mennek

Nem tudom, hogy milyen pozitívumokat köszönhetek pontosan a megváltoztatott táplálkozásnak, csak leírom a tapasztalataimat és figyelem magamat (ez egy hipochondernél amúgy is alap :D, de szerencsére mostanában főleg pozitívumot tapasztalok).

Szóval azt vettem észre, hogy egyáltalán nem hatott rám a mostani front. Pedig azelőtt majdnem elájultam egy ilyen erős frontnál. Most mindenki meg akart halni a környezetemben, nálam meg semmi. Még egy kis fejfájás sem.

És egyfolytában az dúdolgatom, hogy: "március végétől szerelmem lesz az élet" :)

Úristen, mit csináltam? :D

Avagy fetás-medvehagymás zabpehelypalacsinta :D

Hát, öööö. Kotyvasztásban világbajnok lennék. Meg bénázásban is, de ez utóbbi kb. csak ma.

Szóval még tavaly kitaláltam egy medvehagymás kaját. Mégpedig, hogy fetasajtszeleteket becsomagolok 2 db medvehagymalevélbe, és ezt berakom egy palacsintába, ezt az egészet meg még sütöm egy picit sütőben, reszelt sajttal a tetején. Tavaly az volt a baj vele, hogy túlsütöttem és a medvehagymából elpárolgott a nedvesség, száraz lett, amúgy a többi része oké volt.

Most kitaláltam, hogy zabpehelylisztből csinálom a palacsintát. A szokásos módon meg is csináltam, de az első sütése után láttam, hogy laza lett, nem tudtam megfordítani a tésztát, szétszakadt. Úgyhogy úgy döntöttem, hogy paleo ide vagy oda, rakok bele fehér lisztet, mert ez így nem jó. Szóval öntöttem bele még fehér lisztet, meg egy kis vizet és sütésnél azonnal jobb lett, jobban összeállt. Viszont tovább kell sütni, mint a csak sima lisztes palacsintát, különben szakad. Emiatt is szakítottam vagy kettőt :S

Miután ráéreztem a sütésére ennek az izének és kisütöttem vagy 12 palacsintát, a medvehagymalevelekbe tekert fetát belecsomagoltam a palákba. Tepsibe raktam őket és még megszórtam egy kis reszelt sajttal a tetejüket. Viszont nem sütöttem őket a sütőben sokáig, hogy ne száradjon ki a hagyma. És jó is lett.
Viszont ezt a zabpelyhes palacsintát még szokni kell. Valahogy olyan száraz érzetű a simához képest, pedig még zsír is volt benne (ööö, mangalica...:D mondom, hogy kotyvasztottam :P).

Ez lett az eredmény. Amúgy az ötlet jó, de hagyományos palacsintával a tuti szerintem, nem túlsütve.



Ami ennek az egésznek a plusz hozadéka: annyit bénáztam a szétszakadt palacsintákkal, hogy a nagy zűrzavarban a daráló feje, amiben a zabpelyhet daráltam, a főzőlapra került. És megolvadt bakker, használhatatlanra formálódott, nem lehet már rárakni a gépre :(
A másik (ezen már csak röhögtem): sütés után a forró palacsintasütőt valahogy nekitoltam a kókuszolajos műanyagtasaknak. Amikor észrevettem próbáltam leszedni róla a palacsintasütőt, de odaragadt :D:D:D Muszáj volt lefejteni a tasakról, de csak úgy sikerült, hogy az kilyukadt, szóval folyt a kókuszolaj mint állat :S

Igazából több a károm, mint a hasznom ebből a kajából, de azért ajánlom a megfelelő biztonsági előkészületek megtétele után :D

Medvehagyma!

Itt a medvehagyma, ami azt jelenti, hogy végérvényesen elkezdődött a tavasz, már nagyon vártam!
Nem voltam itthon tegnap, ezért a párom lelkére kötöttem, hogy szerezzen nekem medvehagymát mindenképp. Nagy küzdelem és keresés árán az utolsó csokrot hozta el a piacról :)

Csinálhattam volna valami különlegesebbet, de SOS kellett valami ehető, úgyhogy szimpla levest csináltam belőle. Krémlevest szoktak csinálni belőle, de tejszín nem volt itthon. Áttérve a félpaleo táplálkozásra viszont volt itthon zabpehelyliszt, meg tej is, gondoltam sűríteni az is jó lesz.

Úgyhogy így csináltam:
Kevés olajat hevítettem, majd rádobtam az feldarabolt medvehagymát. Kicsi fonnyasztottam, majd raktam rá valamennyi vizet, csak úgy szemre. Rádobtam egy Alnatura zöldségleveskockát (dm-ben kapható és nincs benne semmi ízfokozó, teljesen natúr: fűszerekből és sóból áll) meg némi sót, kevés borsot és szerecsendiót - ez fontos, pikáns íze lesz tőle. Kb. 10-15 percet főztem, utána pedig botmixerrel összemixeltem a cuccot. Aztán másfél-két evőkanál zabpehelylisztet összekevertem némi (kb. 1 deci) tejjel és ezzel sűrítettem be a levest. Utána még főztem egy kicsit a habarással, és kész.

Egyáltalán nem lehetett érezni, hogy ez nem tejszínnel készült krémleves, annyira jó krémes állaga lett. Talán a zabliszttől?:-o Valószínű. Mindenesetre nagyon ízlett még a lányomnak is, pedig eleinte fanyalgott a zöldre :D